A kibocsátási rés becslését nagy bizonytalanság övezi, azonban mostanra van egy közös az elemzésekben: mégpedig az, hogy mindenki szerint bezáródott. Nagy kérdés, hogy ebben a helyzetben milyen gazdaságpolitikára van szükség? Az alábbiakban azt járom körül, hogy a kormányzatnak milyen lehetőségei vannak a növekedés támogatására és milyen korlátokkal kell szembenéznie.
A jegybank elemzői és más kutatóintézetek számításai szerint is záródik a kibocsátási rés, azaz a hazai gazdaság már nem képes gyorsítani a közepes szintűnek becsült potenciális növekedéshez képest az egyensúlyi mutatók kockáztatása nélkül. Jelenleg azonban a munkaerőpiac feszességének kivételével szinte semmi jele nincs a túlfűtöttségnek, az egyensúlyi folyamatok alakulása középtávon még akár egy magasabb fenntartható növekedést is lehetővé tehet. Így a kérdés, hogy valóban záródik-e a kibocsátási rés, illetve tényleg közepes szintű-e a potenciális növekedésünk?
"High pressure economy", vagyis "magas nyomású gazdaság". Jól jegyezzük meg ezt a három szót, ugyanis komoly esély van arra, hogy a negyedik Orbán-kormány gazdaságpolitikáját így tudjuk leginkább leírni. Persze nem feltétlenül tartják majd hosszabb távon magas nyomás alatt a magyar gazdaságot a döntéshozók - ennek komoly veszélyei lehetnének -, de minden bizonnyal nem áll messze a kabinet és a nemzeti bank gondolkodásától, hogy a gazdaság potenciális növekedésének javításában ez nagy szerepet kapjon.
Több mint egy évtizede nem teljesített olyan jól az Európai Unió gazdasága, mint idén. A lendület jövőre és azt követően is fennmarad, így pedig a közgazdasági logikával összhangban a legtöbb országban feszes költségvetési gazdálkodást folytatnak, igyekeznek minél lejjebb szorítani a hiányt, hogy amikor rosszabbra fordul a helyzet, legyen lehetőség az élénkítésre. A régiós országok többsége is anticiklikus gazdaságpolitikát folytat, Magyarország és Románia azonban kivétel.
A elmúlt években élénk vita bontakozott ki arról, hogy mekkora növekedés van benne a magyar gazdaságban. Ugyan az összkép folyamatosan javul, de a közgazdászok jó része ma is azon az állásponton van, hogy az ország hosszú távú (potenciális) növekedési képessége még mindig nem elég magas ahhoz, hogy a gyors felzárkózást biztosítsa. Bemutatunk egy ennél jóval optimistább álláspontot.
A társadalmak elöregedése és a nyugat felé való kivándorlás miatt Közép-Európában egyre kevesebb a szabad a munkaerő, különösen a képzett munkavállaló. A régiós országok próbálnak választ adni a kihívásokra, azonban a megoldás leginkább az oktatás színvonalának javításában rejlik, amelynek eredményei ugyanakkor csak hosszabb távon jelennek meg. Éppen ezért valószínű, hogy a régió növekedési potenciálja középtávon vissza fog esni - írja a Financial Times.
A 2013-2015-ös időszakban 1,8 százalékra gyorsult a magyar gazdaság potenciális GDP-növekedési üteme, jelenleg 2,5 százalék körül lehet és ez a következő 3 évben 2,7%-ra tovább gyorsulhat - többek között ezt tartalmazta az a JPMorgan elemzés, amely ma jelent meg. Ez lényegesen kedvezőbb, mint a Morgan Stanley minapi elemzése, amely 1,5-2,0% közé becsülte a következő években is a potenciális növekedési ütemünket.
A jogbiztonság megítélésében jelentős a visszaesés.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Videót is közzétettek az esetről.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
